A gep�rdok F�ld�nk leggyorsabb �llatai, �r�nk�nt t�bb mint 100 kilom�teres sebess�g el�r�s�re is k�pesek. Valamikor �zsi�ban, a K�zel-Keleten �s Afrik�ban is �ltek. M�ra azonban a vadonban szinte teljesen kipusztultak - Afrika kiv�tel�vel, ahol m�r csak 12-15 ezer p�ld�ny tal�lhat�. A vil�gon fogs�gban k�r�lbel�l 1200 egyed �l.

A ritka szib�riai tigris tulajdonk�ppen nem Szib�ri�ban, hanem az Amur �s az Usszuri foly�k vid�k�n �l. E t�jat az �v legnagyobb r�sz�ben h� bor�tja.  A h�m �ltal�ban k�t nõst�nnyel osztja meg nagy kiterjed�sû rev�rj�t   Testm�retek   Hossz: a h�m 2,7-3,8 m, a nõst�ny kisebb V�lmagass�g: 105-110 cm Testt�meg: 250-280 kg   Szaporod�s   Ivar�retts�g: 3-5 �ves korban P�rz�si id�ny:  eg�sz �vben, de fõleg novembertõl �prilisig Vemhess�g idõtartama:  95-112 nap Ut�dok sz�ma: legfeljebb 7, �ltal�ban azonban 3-4 k�ly�k   �letm�d   Viselked�s: �jszaka akt�v, a h�m mag�nyos T�pl�l�k: g�m- �s szikla szarvas, vadkecske, vaddiszno, j�vorszarvas, hi�z, medve; kisebb zs�km�ny�llatokra is vad�szik �lettartam: �tlagosan 15 �v, a vadonban legfeljebb 26 �v   Rokon fajok   Nyolc tigris-alfaj van, ezek mindegyike vesz�lyeztetett. N�h�ny m�r ki is pusztult, p�ld�ul a Bali �s a J�va-szigeti tigris.                         Gondoltad volna? A tigris el tud vonszolni olyan s�ly� zs�km�ny�llatokat is, amelyek megmozd�t�s�hoz �t f�rfi erej�re lenne sz�ks�g. A legenda szerint a tigrisek �gy csalogatj�k magukhoz a szarvasokat, hogy a hangjukat ut�nozz�k. Ez azonban nem igaz. A tigris csak v�letlen�l ad ki a szarvas�hoz hasonl� hangot. A tigrisnek napi 8-10 kg h�sra van sz�ks�ge ahhoz, hogy ezen a hideg �ghajlaton meg tudjon �lni. Ha �hes, egyszerre ak�r 50 kg h�st is elfogyaszt. A legnagyobb szib�riai tigris �ll�t�lag 384 kg-ot nyomott A macskaf�l�k csal�dj�nak j�l ismert ragadoz�i k�z�l a tigris a legnagyobb �s leger�sebb. Napjainkban 5 alfaja �l, melyek k�z�l a beng�li tigris a leggyakoribb, jelenleg 3000-4000 p�ld�ny �l bel�le a szabad term�szetben. A feh�r tigris a beng�li tigris egyik mut�ci�jak�nt j�tt l�tre. Jellemz�je a k�k szem, r�zsasz�n orr �s a kr�msz�n� bunda fekete cs�kokkal. Az els� feh�r tigrist 1951-ben fogt�k be K�z�p-Indi�ban, s Mohannak nevezt�k el. Ett�l a tigrist�l sz�rmazik az �sszes fogs�gban �l� feh�r tigris. Ma a vil�gon �sszesesen kb. 200 feh�r tigris �l, ebb�l Magyarorsz�gon egyed�lik�nt Tibet. �l�hely: India P�rz�si id�szak: eg�sz �vben, de leggyakrabban novembert�l kora �prilisig Vemhess�gi id�: 103 nap Alomsz�m: 1-7 k�ly�k, leggyakrabban 2-3 �lettartam: 25-30 �v T�pl�l�k: szarvasf�l�k, diszn�f�l�k, majmok, madarak, h�ll�k, halak

F�ld�nk legnagyobb beng�li tigris-�l�helye a vil�g egyik legnagyobb deltatorkolat�n�l, a Gangesz Indiai-�ce�nba val� be�ml�s�n�l tal�lhat�.

A t�zezer n�gyzetkilom�teres, Sunderbans elnevez�s� mangrove-erd�s�gben, amelynek kisebb r�sze Indi�hoz, nagyobb r�sze pedig Bangladeshez tartozik, az ENSZ t�mogat�s�val a k�t orsz�g most tartotta az els� k�z�s tigrissz�ml�st. M�dszereit tekintve ez volt az eddigi „legtudom�nyosabb” egyedsz�mfelm�r�s.

A v�geredm�ny szerint 668 beng�li tigris �l a Sunderbansban. Az AFP h�r�gyn�ks�g jelent�se szerint a bangladesi oldalon 419, m�g az indiai oldalon 249 tigrist sz�ml�ltak meg, b�r term�szetesen a tigrisek nem a hat�rok tiszteletben tart�s�r�l h�resek.

�rdekess�g, hogy a tigrissz�ml�l�k a febru�rt�l j�liusig tart� felm�r�s sor�n k�t �s f�lszer t�bb n�st�nyt jegyeztek fel, mint h�met.

Kor�bban a k�t orsz�g csak k�l�n-k�l�n v�gzett tigrissz�ml�l�sokat. A legutols�, bangladesi sz�ml�l�s 362 tigrist jegyzett fel. Sajn�latos m�don ugyanerre az id�szakra indiai adat nem �ll rendelkez�sre. Egy k�s�bbi felm�r�s sor�n viszont 271 tigrist sz�ml�ltak Indi�ban.

A beng�li tigrisek sz�m�t jelenleg 4–-5 ezerre becs�lik a szak�rt�k vil�gszerte. A Sunderbanson k�v�l jelent�sebb �llom�ny �l m�g Nep�lban �s Mianmarban. A XIX. �s XX. sz�zad fordul�j�n m�g sz�zezerre volt tehet� a beng�li tigrisek sz�ma. Cs�kken�s�k r�szben azzal magyar�zhat�, hogy a helybeliek el�szeretettel vad�szt�k �ket bund�juk�rt �s csontjaik�rt – a tigrisek csontjaib�l ugyanis a hagyom�nyos keleti gy�gy�szat gy�gyszereket k�sz�t. M�sr�szt fennmarad�sukat fenyegeti az �l�hely�k sz�k�l�se is, amely a t�ln�pesed�ssel �s az erd�irt�ssal �ll �sszef�gg�sben.